Nyíregyháza

Nyíregyháza
Lakosok száma: 116 336 fő
Státusa: megyei jogú város
Telefon körzetszám: 42

Polgármesteri hivatal adatai

Cím: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Telefon: (42) 524-524

Leírás Kedvencekhez Nyomtatás

Az ország hetedik legnagyobb városa, dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen.


Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. A térség gazdasági és kulturális motorja. Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően megkerülhetetlen. A közelében három országhatár (Szlovákia, Ukrajna, Románia) található, kelet és nyugat közötti hídszerepe elvitathatatlan. Közkeletű beceneve: „Nyíregy".

Az Észak-Alföld második legjelentősebb települése vonzó turisztikai célpontnak számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerez. Bocskai István 1605-ben foglalja el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolják.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült - színház, távírda, posta- és pénzügyi palota -, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen mellett az Észak-Alföldi régió másik legfontosabb városa.

 

Forrás: www.wikipedia.hu